Rádióadók és zenei tévék a 90-es évektől

 

 

Rádióadók és zenei tévék a 90-es évektől kezdtek igazán érdekelni. Számomra zeneileg az 1991-es év volt a mélypont. Ugyan ekkor még annyira nem foglalkoztatott a zene, de amit a diszkóban hallottam, az nem igazán volt nyerő. Mint később rájöttem, nekem nagyon bejött a nyolcvanas évek popzenéje, de a kilencvenes évek elejére mind az italo, mind a szintipop már kifutotta magát és az új stílusok még nem érkeztek meg. 

A techno már egy ideje létezett 1991-ben, de hazánkban még nem volt ismert. A diszkókban amolyan „tötyögős” popzene ment és rap, amelyeket én rendkívül unalmasnak találtam. Vagyis a régi kedvencek eltűntek és az újak még nem jöttek meg. A változás 1992-ben kezdődött, zeneileg a kedvenc évemben.

Rádióadók a 90-es évek - Zene a rádióban

Akkoriban, a 90-es évek elején a Danubius rádió volt a legfőbb forrás. Az akkori kínálatot össze sem lehet hasonlítani a kétezres évekbelivel, ugyanis akkor még mindent játszottak. Később egy csomó remek műsorvezető eltűnt onnan, aztán jött a szerzői jogok szigorítása és a zenei kínálat parányira töpörödött. Míg régebben valóban végtelen változatosság volt jellemző, később a változatosságot reklámozták, miközben naponta leadták ugyanazon zeneszámokat.

 

Magyar zenei rádióadók a 90-es években

De térjünk vissza a 90-es évek elejére. A Danubiusban Komjáthi György (róla később még lesz szó) volt a kedvencem. Ő gyakorlatilag hihetetlen mennyiségű és fajtájú zenét hozott a rádióba, amelyeket sehol máshol nem játszottak. A Petőfi Rádióban szintén volt egy-két műsora, ahol lehetett különleges számokat felvenni. És itt megjegyzem, hogy a Petőfi volt az az adó ahol más mellett, sokáig lehetett hallani máshol nem játszott zenéket. 

A másik a Juventus rádió volt, ahol nagyon sok jó zeneszám ment. Később, a 90-es évek második felében megjelent a Sláger Rádió, ahol sok régi, nagyszerű számot játszottak, azonban nevükhöz hűen többé-kevésbé a slágerekhez ragaszkodtak, így a múlt egy kis szelete jutott szerephez csupán. Később aztán a rádióadók specializálódtak, vagy egyszerűsödtek és szigorodtak a szerzői jogok, így jutottunk oda, hogy egyes újabb rádióadók, mint például a kétezres években a Rádió1, képesek voltak egyazon délelőtt 4-5-ször lenyomni ugyanazt a zeneszámot.

Én ugyan magamtól sosem hallgattam ezeket, de mások igen és így tudom, hogy a zenei kínálat  csupán néhány százalékát játsszák ezen adók. Fel nem tudom fogni, hogy bírják egyesek hetekig-hónapokig ugyanazt a néhány zeneszámot hallgatni, számomra ez igénytelenség és ezek az adók is igénytelenek.

Bizonyos előadókat a média nagyon tol, míg másoknak alig van esélyük, még akkor is ha esetleg sokkal jobbak. Na ezért jó az internet, amely valamilyen szinten kiegyenlítőként hat, és a kevéssé ismert előadók és stílusok is megtalálják a maguk közönségét.

Zenei tévék a 90-es évektől

1991-ben láttam először az angol Music TV Europe-t, ugyanis akkoriban kezdtek egyre nagyobb körben elterjedni a műholdas adások országunkban. Eleinte nem nagyon figyeltem rá, mert naponta mentek ugyanazok a videoklipek többször. Aztán észrevettem, hogy vannak különböző műsorok, melyek különböző témákban közelítik a meg a klipeket.

Eléggé egyoldalú volt ez az adó, mert erősen az angolszász országok zenéjét játszotta elsősorban. Vicces volt számomra a „Nagy slágerek” nevű egyórás összeállításuk is, amelyben rendszeresen ugyanazon klipeket pörgették le, természetesen mondanom sem kell, hogy mely országok nagy slágereiről volt szó. Ez csak egy kis szelete volt a slágereknek, az olasz vagy akár a német terület és az eurodisco stílus szinte teljesen mellőzve volt. Például egy Modern Talking elképzelhetetlen lett volna náluk és az italo disco műfaj is fekete lónak számított.

 

 

Zenei tévék, Music Tv Europe, Viva

 

Szombat esténként ment a Party Zone c. adás, amelyben rengeteg új modern tánczenei és egyéb elektronikus klipet játszottak, amivel széles körben ismertté tették ezen stílusokat játszó együttesek zeneszámait. Némelyik óriási ugrás volt az előző évtizedhez képest, bár ezek még csak előjátékai voltak a következő évezred zenei videoklip világának.

 

Később jó néhány évig nem láttam zenei tv-t, azonban 2002-től néhány évig a német Viva elérhető volt számomra. Itt a Club Rotation nevű műsor maradt emlékezetes nekem, amelyben mindig az aktuális, új diszkókban és klubokban játszott számokat mutatták be. A másik egy esti műsor volt, ahol az elektronikus zenével foglalkoztak, nem annyira a diszkóban játszott formájával, hanem elvontabb, klasszikus, vagy alternatív rétegeivel, miáltal egyfajta közönségigényt elégítettek ki. Sajnos ez a műsor később megszűnt.

A kétezres években feltűnt több "éjszakai" klipadó mint pl. a Musicmax, ezeknél az volt a hátrány, hogy a sok felirat, számkérő kódok miatt kevésbé volt élvezhető a látvány.

Folytatás: Hogyan gyűjtöttük a zenét anno a 90-es években

Ha tetszett, nyomj egy lájkot, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!