2011. június 29., szerda

ELŐZMÉNYEK 1. - RÁDIÓADÓK ÉS ZENEI TV-K

Rádió adók és zenei tv-k Számomra zeneileg az 1991-es év volt a mélypont.Ugyan ekkor még annyira
nem foglalkoztatott a zene, de amit a diszkóban hallottam, az nem igazán volt
nyerő.Mint később rájöttem, nekem nagyon bejött  a nyolcvanas évek popzenéje,
de a kilencvenes évek elejére mind az italo, mind a szintipop már kifutotta magát
és az új stílusok még nem érkeztek meg.A techno már létezett, de hazánkban
még nem volt ismert.A diszkókban amolyan „tötyögős” popzene ment és rap,
amelyeket én rendkívül unalmasnak találtam.
Vagyis a régi kedvencek eltűntek és az újak még nem jöttek meg.A változás
1992-ben kezdődött, zeneileg a kedvenc évemben.

Zene a rádióban

Akkoriban a Danubius rádió volt a legfőbb forrás.Az akkori kínálatot össze sem
lehet hasonlítani a kétezres évekbelivel, ugyanis akkor még mindent játszottak.
Később egy csomó remek műsorvezető eltűnt onnan, aztán jött a szerzői jogok
szigorítása és a zenei kínálat parányira csöpörödött.Míg régebben valóban
végtelen változatosság volt jellemző, később a változatosságot reklámozták,
miközben naponta leadták ugyanazon számokat.
De térjünk vissza a kilencvenes évek elejére.A Danubiusban Komjáthi György
(róla később még lesz szó) volt a kedvencem.Ő gyakorlatilag hihetetlen
mennyiségű és fajtájú zenét hozott a rádióba, amelyeket sehol máshol nem
játszottak.A Petőfi Rádióban szintén volt egy-két műsora, ahol lehetett
különleges számokat felvenni.És itt megjegyzem, hogy a Petőfi volt az az adó
ahol más mellett, sokáig lehetett hallani máshol nem játszott zenéket.
A másik a Juventus rádió volt, ahol nagyon sok jó szám ment.Később,
a kilencvenes évek második felében megjelent a Sláger Rádió, ahol sok
régi, nagyszerű számot játszottak, azonban nevükhöz hűen többé-kevésbé
a slágerekhez ragaszkodtak, így a múlt egy kis szelete jutott szerephez csupán.
Később aztán a rádióadók specializálódtak, vagy egyszerűsödtek és
szigorodtak a szerzői jogok, így jutottunk oda, hogy egyes újabb rádióadók,
mint például a kétezres években a Rádió1, képesek voltak egyazon délelőtt
4-5-ször lenyomni ugyanazt a számot.
Én ugyan magamtól sosem hallgattam ezeket, de mások igen és így tudom,
hogy a zenei kínálat  csupán néhány százalékát játsszák ezen adók.Fel nem
tudom fogni, hogy bírják egyesek hetekig-hónapokig ugyanazt a néhány
számot hallgatni, számomra ez igénytelenség és ezek az adók is igénytelenek.
Bizonyos előadókat a média nagyon tol, míg másoknak alig van esélyük,
még akkor is ha esetleg sokkal jobbak.Na ezért jó az internet, amely
valamilyen szinten kiegyenlítőként hat, és a kevéssé ismert előadók és
stílusok is megtalálják a maguk közönségét.

Zenei TV-k

1991-ben láttam először az angol Music TV-t, ugyanis akkoriban kezdtek egyre
nagyobb körben elterjedni a műholdas adások országunkban.Eleinte nem nagyon
figyeltem rá, mert naponta mentek ugyanazok a számok többször.Aztán
észrevettem, hogy vannak különböző műsorok, melyek különböző témákban
közelítik a meg a klipeket.
Eléggé egyoldalú volt ez az adó, mert erősen az angolszász országok zenéjét
játszotta elsősorban.Vicces volt számomra a „Nagy slágerek” nevű egyórás
összeállításuk is, amelyben rendszeresen ugyanazon klipeket pörgették le,
természetesen mondanom sem kell, hogy mely országok nagy slágereiről volt
szó.Ez csak egy kis szelete volt a slágereknek, az olasz vagy akár a német
terület és az „eurodisco” szinte teljesen mellőzve volt.Például egy Modern
Talking elképzelhetetlen lett volna náluk és az italo disco is fekete lónak
számított.
Szombat esténként ment a Party Zone c. adás, amelyben rengeteg új modern
tánczenei és egyéb elektronikus klipet játszottak, amivel széles körben ismertté
tették ezen stílusokat játszó együttesek számait.

Később jónéhány évig nem láttam zenei tv-t, azonban 2002-től néhány évig a
német Viva elérhető volt számomra.Itt a Club Rotation nevű műsor maradt
emlékezetes nekem, amelyben mindig az aktuális, új diszkókban és
klubokban játszott számokat mutatták be.A másik egy esti műsor volt, ahol az
elektronikus zenével foglalkoztak, nem annyira a diszkóban játszott formájával,
hanem elvontabb, klasszikus, vagy alternatív rétegeivel, miáltal egyfajta
közönségigényt elégítettek ki.Sajnos ez a műsor később megszűnt.
A kétezres években feltűnt több "éjszakai" klipadó mint pl. a Musicmax,
ezeknél az volt a hátrány, hogy a sok felirat, számkérő kódok miatt kevésbé
volt élvezhető a látvány.

Folytatás: Hogyan gyűjtöttük a zenét anno a 90-es években


Ha tetszett, kérlek, nyomj egy lájkot, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése