LIME EGYÜTTES, GAZEBO BIOGRÁFIA

Lime együttes, Gazebo biográfia
 Lime együttes, Gazebo



LIME EGYÜTTES


A Lime mindig olyan középkategória volt nálam. Van néhány jó felvétele, amik megvannak, de egyik sem volt kiemelkedő számomra. Ennek a montreáli együttesnek van egy érdekessége. A nyilvánosság előtt Joy Dorris és Chris Marsh mutatkozott és turnézott a Lime arcaiként, de valójában egy kanadai házaspár Denis és Denyse Lepage áll az együttes és a hang mögött is. Általában Denyse nevéhez fűződtek a dalszövegek és Denis volt az irányító.





Az első kislemezük az igencsak disco jellegű Your Love volt 1980-ban. Amikor felkerült az amerikai klublistákra, remixelték, és ezt a változatot is kiadták. A dal 1981-ben az US Dance lista első helyéig jutott. Megjelent az album is ezzel a címmel és egyéb számokkal.1982-ben adták ki a Lime II -őt, amelynek a kislemezre másolt dalai is elég jól szerepeltek a listákon.


 

Az 1983-as évből több felvételük is megvan. A Lime III albumról három kislemezre másolt dal is sikeres lett. Először a Quilty, majd ezt követte a más hangvételű, valamivel vidámabb Angel Eyes, aztán az On the Grid. Az album összes művének szintetizátoranyaga Denis nevéhez fűződik.

Mivel akkorra már az egész világon ismertek voltak, felmerült az igény a koncertezésre, azonban a házaspár nem volt fiatal, így kerestek maguk helyett két fiatalt, a választásuk Joy-ra és Chris-re esett. Sikeres turnékat tettek, miközben élő fellépéseken valóban ők énekeltek a házaspár helyett.


 


A ’84-es év mérsékelt sikert hozott a Lime számára, 1985-ben másokkal remixeltették eddigi sikereiket (The Greatest Hits), ami újra előtérbe hozta őket. Ebből az évből még az Unexpected Lovers érdemel említést, majd a következő évben megjelenik a Take the Love album. Az 1988-as Brand New Day nagylemeznél már Richard Buck vett részt az irányításban. A kislemezek, mint a Brand new day, vagy a Please Say You Will jól szerepeltek, az album ellenben nem. Ekkor már mások vették át az énekesek szerepét és a koncertturnék sem sikerültek valami fényesen.

1991-ben a házaspár ismét átvette az irányítást és megjelent a Caroline album. Ez már az akkori kor hangzásának megfelelően készült. Ezzel mondhatni véget ért a Lime pályafutása. Néhány kislemez után, ami a kilencvenes évek elején jelent meg, 1998-ban még megjelent a The Stillness of the Night és 2002-ben a Love fury album, azonban ezek már nem voltak jelentősek.

 Lime lemez
The stillness of the night  1998

 


GAZEBO ZENÉK, BIOGRÁFIA



Gazebo-t a legtöbb esetben simán italo disco előadóként mutatnák be, azonban munkássága ennél árnyaltabb. Amikor a negyedik kazettámra az I Like Chopin felvételt rögzítettem, számomra az egyértelműen synthpop volt. Akkoriban még nem tudtam, hogy az italo disco egy külön műfaj, de mint később kiderült, a dal besorolható mind az italo, mind a synthpop szerzeményei közé.

Gazebo többi kezdeti lemezén is előfordul ez a kettősség, a disco mellett egyes zeneszámok hangsúlyos szinti jelleggel bírnak, így – míg többnyire italo előadónak számít - a zenéjébe vegyül némi szintipop.


 

Az első kislemeze a Masterpiece (1982) – amely Master Piece-ként is megjelent volt egyben az első kisebb sikere, amivel már a közönség érdeklődését is felkeltette. Egy lemezkiadó (Baby Records) tulajdonosa is felfigyelt Gazebo-ra és szerződtette.

Az I Like Chopin c. albumról kimásolt ugyanilyen nevű kislemez 1983-ban az olasz mellett további 15 ország slágerlistáján jutott fel az első helyig. Nyolcmillió példányban kelt el világszerte és ezzel Gazebo a legismertebb előadók közé került egycsapásra. Az albumról a Love In Your Eyes és a Lunatic c. dalok is megjelentek kislemezen, ugyanabban az évben. A Lunatic Európa nagy részén bejutott a Top 20-ba.

1984-ben jelent meg a Telephone Mama album. Ez is egy jó kis zene, de például a rádióadókon sosem hallottam (90-es évektől). A magyar rádiók is, ha adtak egyáltalán Gazebo-t akkor csakis a Chopint, mintha csak ez az egy zeneszáma lenne. Szóval a következő album sem volt rossz, de inkább hazájában lett nagyon sikeres.

Katonai kitérő után Gazebo otthagyta a kiadót és megalapította saját cégét Lunatic Records néven.


 


Az 1986-os Univision albumról a Trotsky Burger lett sikeres és a The Sun Goes Down on Milky Way érdemel még említést. A következő esztendőben a Give Me One Day kislemez jelent meg, 1988-ban pedig a Rainbow Tales album, mely teljes egészében saját stúdióban készült el. Gazebo feldolgozta Ryan Paris régebbi slágerét, a Dolce vita-t, és abban az évben megjelent kislemezen. Az 1989-es Sweet Life album a már említett feldolgozás mellett 9 saját szerzeményt tartalmazott.

A kilencvenes években Gazebo már producerként is tevékenykedett. 1991-ből a Scenes from The News Broadcast albumát és az I like Chopin új diszkós feldolgozását érdemes megemlíteni. Néhány válogatásalbum után 2006-ban a Tears for Galileo ismét magasságokba emelte a művészt, a lemez az Euro Dance Chart 1. helyéig jutott.2008-ban a The Syndrone album és a Ladyes kislemez jelent meg.


 


2011-ben ismét az italo disco stílusában megjelent az új Gazebo kislemez, a Queen of Burlesque. 2015-ben a Blindness kislemez, és a Reset című album jelent meg a dalaival.




A sorozat itt folytatódik a következő résszel: Fancy




Ha tetszett, nyomj egy lájkot, vagy google +, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!


A cikk engedély nélküli felhasználása, másolása esetén a szerző jogi fellépéssel élhet!

Nincsenek megjegyzések:

Üzemeltető: Blogger.