A 80-as évek 10 legjobb elektronikus sci-fi filmzenéje
A 80-as évek 10 legjobb elektronikus sci-fi filmzenéje mint cikk téma „véletlenül” jutott eszembe. Nem régen újra néztem a Kritterek (én már csak így hívom, a bugyuta Rémecskék fordítást komolytalannak tartva) című '86 -os sci-fi horrort. Most tűnt fel, hogy a végén (a stáblistánál) felhangzó zene milyen fantasztikusan jó, és még sincsen meg.
Ez
elindított bennem egy gondolatsort, hogy vajon hány, abban az
évtizedben készült sci-fi filmnek hasonló és ilyen jó a zenéje.
Tömény elektronika, szintik és űrbeli kompozíciók, imádom az
ilyen filmzenéket. Össze is gyűjtöttem 10 elektronikus sci-fi
zenét a 80-as évekből.
Időrendi,
azaz évszámok szerinti sorrendben haladok, s bizony több
nemzetiségű zeneszerzők illetve együttesek előkerülnek itt, bár
a filmek többsége amerikai.
Raymond Lefevre – La Soupe Aux Choux 1981
Láttad
a Káposztaleves
című, Louis de
Funes filmet? Ez
egy francia sci-fi vígjáték, amelyet gyermekkoromban jó párszor
láttunk. A szórakozás mellett a zene volt az, ami megfogott.
Raymond
Lefèvre
több
Louis de Funes filmhez írt zenét, említettem is már az első
filmslágerekről szóló cikkben, még 2011 decemberében.
Louis
de Funes és Raymond
Lefèvre
együttműködése 1964 -re vezethető vissza, a csendőr filmek
kezdetéig, és végig kísérte a színész egész karrierjét.
Louis nagyon alapos volt a filmek készítésénél, és gyakran
meglátogatta a zeneszerzőt, hogy meghallgassa a filmekhez készülő
zenét.
1981-ben Raymond
szakítani akart a régi klisékkel, és valami újfajta zenét
alkotni a Káposztalaves című filmhez. Mivel akkoriban a
szintetizátorok “evolúciója” zajlott, rádöbbent a
hangszerben rejlő lehetőségekre. Egy barátja stúdiójában
játszotta le először a film zenéjét.
A
La
Soupe Aux Choux
fülbemászó elektronikus dallama olyan sikeres volt, hogy saját
bevallása szerint, sok évvel később megtudta, 340 000 ember
használta a mobiltelefonján a témát.
John Carpenter & Alan Howarth – Escape From New York 1981
Bár
kevesen tudják, a sokoldalú John
Carpenter
a filmkészítés mellett, többek között zeneszerzéssel is
foglalkozott. Ebbéli
irányultságát a filmjeihez készített zenékben használta ki,
sokszor más komponistákkal együttműködve. A Menekülés New
Yorkból (1981) című filmhez írt zenéhez Alan
Howarth
-szal
dolgozott össze.
Az
igazi electro hangzásban készült, egyszerű, de különleges
muzsika már előrevetítette a 80-as évek filmzenében is megjelenő
szintikorszakát. Az Escape
From New York
című album 181-ben 13 zeneszámmal jelent meg, de sok évvel később
dupla annyi alkotással is kiadták, új változatban.
Vangelis - Blade Runner (End Titles) 1982
Ezzel
a zenével kezdődik Vangelis 1989-ben kiadott Themes című
lemeze, amelyet én kazettán vettem meg évekkel később. Erős
„elektromos” zene ez a felvétel. Míg a Szárnyas fejvadász
(1982) több jazz és ambient jellegű muzsikát is tartalmaz, a záró
zenemű dinamikus, komor, és lehengerlő.
A
Blade Runner (End Titles) sokkal
pörgőbb és erőteljesebb, mint az egész film és tartalmazza azt
a sajátos Vangelis elektronikus hangzást, amelyet a 70-es években
elkezdett. Érdekes, hogy a film teljes zenei anyagának hivatalos
albuma csak 12 évvel később jelent meg.
Tangerine Dream - Sunset Drive 1983
A
Tangerine Dream filmzenékről szóló cikkben már említettem
a Hullámhossz (Wavelength) című sci-fit. Csak félig-meddig
ismerem ezt, és a Sunset Drive
című zeneszámot azért választottam ki, mert az általam
borzasztóan kedvelt Remote Wieving az alapja.
Valójában
utóbbi alkotás újra felszínre hozott változata. A Tangerine
Dream itt felhasználta a filmzenéhez régebbi alkotásait, amely
jelenség más filmzenei lemezein is előfordul.
Brad Fiedel – Terminator 1984
A
Terminátor filmzenéjét már kiveséztem az Elektronikus filmzenék cikkben,
úgyhogy tessék szépen elolvasni ott. Ebből az összeállításból
kihagyhatatlan volt mert ugye elektronikus, sci-fi aláfestő zene,
ráadásul az egész album ilyen. Brad Fiedel -nek azóta sem
sikerült megközelítenie ezt a színvonalat, nálam ez az
elektronikus sci-fi filmzene örök klasszikus.
Jack Nitzsche – Starman 1984
Ennél
a pontnál kicsit haboztam, mert Jack
Nitsche káprázatosan szép zenéje
többségében ambient. De azért tartalmaz
dinamikusabb alkotásokat is, így még belefért a felsorolásomba.
Aki látta a Csillagembert,
soha nem felejti. A drámai sci-fi lélektani hatásához nagyon
sokat adott ez a filmzene is.
David Newman - Critters (Main Title, Critter Skitter) 1986
A bevezetőben már
említett mű egy fergeteges szintetizátorpergés, amely szintén a
fülembe mászott immár több évtizede. Az amerikai zeneszerző
David Newman számos filmhez írt zenéket. A Rémecskék című film
zenei anyaga elég változatos, a többi zeneszám nem ilyen.
Alan Silvestri - Flight of the Navigator 1986
Ezt a zenét
szintén a már említett elektronikus filmzenei cikkben elemeztem. A
Main Title és a Robot Romp
című szerzemények a legütősebbek erről a filmzenei lemezről.
Ezt a magával ragadó szintetizátorzenét is évezredekig el tudnám
hallgatni.
Harold Faltermeyer - The Running Man - Main theme 1987
A menekülő ember
című film nem annyira jött be, de a zenei dallama az első
hallástól kezdve bennem maradt. Nem is nyugodtam, amíg évekkel
később rá nem bukkantam a fő motívumra. Benne van az a
különlegesség, ami feledhetetlenné teszi.
Tangerine Dream - Running Out of Time 1988
A „Ne várd a csodát!” című
filmről is szót ejtettem a már említett Tangerine Dream cikkben.
A Miracle Mile album tartalmazza a film zenéit, s köztük ez
tetszett a legjobban. Pontosan az a típusú Tangerine Dream zene,
amitől el tudok olvadni. Világok és évszázadok szaladnak el
előttem, még egy közepes filmet is nagyszerűvé varázsolhat.
Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!
A cikk engedély nélküli felhasználása, másolása esetén a szerző jogi fellépéssel élhet!
Nincsenek megjegyzések: