Electro zene történet, 80-as évek, robotikus tánczene
Electro zene jellemzői, korszakai, más stílusokkal
Electro zene meghatározása, jellemzői
Electro zene az a zene amely különös módon stimulálja az agyat. Egyedi ritmikája inspirál, megmozgatja a gondolatokat és a testet, ingerli a mozgásközpontokat. Az electro zene az ősi elektronikus zenékből azok közé tartozik, amelyek a mozgásra aktivizáló tánczenére irányultak. Főként az elektronikus hangokra és a dobgépekre épült a hangzása, majd később a számítógépekre.
Az electro zenék tört ritmusokat alkalmaztak cinekkel, lábdobokkal, vagy egyéb „ipari” hangszerekkel. Ritkán tartalmaz vokált, ha igen, az is legtöbbször vokóder által torzított hang. Fő jellegzetességei megmaradtak az eltelt évtizedek alatt, ami az időtállóságát jelzi.
Az electro zene történetét többé-kevésbé 3-4 korszakra oszthatjuk. A 70-es évek második felében a Kraftwerk által jellemzett electro-t követően a funk a disco, majd a nyolcvanas évek elején a hip-hop, a boogie és a break hatásokkal jellemzett formája volt divat. A tánczenében megjelenve, ekkor élte fénykorát az electro zene. Később a nyolcvanas évek közepére befolyásolta a freestyle, majd lassanként a háttérbe szorult.
A 90-es évek második felében, különösen ’98-tól újra lángra kapott az electro zene, több népszerű együttes alkalmazta az electro hangzást zenéjében. A Music Instructor együttes, a Flying Steps, vagy a német Members Of Mayday ebben a stílusban alkotott, sőt egyes dance jellegű együttesek is egyik-másik dalukban előszeretettel tértek az electro hangzásvilágra.
A 2000-es években aztán újra népszerűek lettek a hajdani szintetizátor stílusok, a hanyatló ágban levő szintipop és az electroclash vegyült az electro-val. A 2000-es évtized közepére berobbant az electro house, és ez újra hatalmas érdeklődést keltett a műfaj iránt. Ennek eredményeként az évtized végére az electro zene önállóként is újra szerepet kapott.
A kezdeti korszakban a Kraftwerk, majd később a Yello műveiben gyakran keveredik a synthpop és az electro zene. Az ilyen jellegű kevert zenék azóta is folyamatosan előfordulnak, külön cikkben mutatom be az electro-szintipop keverék zenéket.
1983 táján több italo disco stílusú szerzemény alkalmazott electro zenei hatásokat, mint az olasz Casco, vagy Charlie.
Electro zene korszakai
Az electro zene történetét többé-kevésbé 3-4 korszakra oszthatjuk. A 70-es évek második felében a Kraftwerk által jellemzett electro-t követően a funk a disco, majd a nyolcvanas évek elején a hip-hop, a boogie és a break hatásokkal jellemzett formája volt divat. A tánczenében megjelenve, ekkor élte fénykorát az electro zene. Később a nyolcvanas évek közepére befolyásolta a freestyle, majd lassanként a háttérbe szorult.
A 90-es évek második felében, különösen ’98-tól újra lángra kapott az electro zene, több népszerű együttes alkalmazta az electro hangzást zenéjében. A Music Instructor együttes, a Flying Steps, vagy a német Members Of Mayday ebben a stílusban alkotott, sőt egyes dance jellegű együttesek is egyik-másik dalukban előszeretettel tértek az electro hangzásvilágra.
A 2000-es években aztán újra népszerűek lettek a hajdani szintetizátor stílusok, a hanyatló ágban levő szintipop és az electroclash vegyült az electro-val. A 2000-es évtized közepére berobbant az electro house, és ez újra hatalmas érdeklődést keltett a műfaj iránt. Ennek eredményeként az évtized végére az electro zene önállóként is újra szerepet kapott.
Electro zenék más stílusokkal
A kezdeti korszakban a Kraftwerk, majd később a Yello műveiben gyakran keveredik a synthpop és az electro zene. Az ilyen jellegű kevert zenék azóta is folyamatosan előfordulnak, külön cikkben mutatom be az electro-szintipop keverék zenéket.
1983 táján több italo disco stílusú szerzemény alkalmazott electro zenei hatásokat, mint az olasz Casco, vagy Charlie.
 |
| Charlie - Spacer Woman 1983 - Egy igazi italo disco - electro |
Ugyanezen esztendőben a break típusú zenék is nagy népszerűségnek örvendtek, így természetesen megjelentek az electro zenében, és néhány filmben is. Az electro hangzás a 80-as években rendszeresen előfordult a disco zenék körében és a hi nrg stílus mentén, sőt nem egyszer e három műfaj keveredett egyazon zeneszámban, lásd: Electrodisco zenék
A 90-es évektől aztán megjelentek az electro-techno keverékek, melyekről szintén külön bejegyzésben olvashatsz. Az idők folyamán az electro zenék előfordultak EBM, minimal, trance, breakbeat és tech-house zenékkel keverve.
Electro zene történet, 70-es, 80-as évek
Kezdetek a 70-es években
Menjünk vissza az időben egészen 1975-ig. A Kraftwerk amerikai turnéjáról hazafelé már egy új zeneszám szövege körvonalazódik. A dal címe Radioactivity amely nem a sugárzásra, hanem a rádiók aktivitására utalt. A Kraftwerk szinte teljesen áttért az elektronikus hangszerek használatára és az experimental zenétől egy lépést tett az electro felé. A zeneszám a következő évben Franciaországban a kislemezlista első helyéig jutott.
Az 1977-es Metal On Metal szám továbbviszi az electro hangzást. 1978-ban pedig a The Man-Machine a „robotikus zene” világába repíti a hallgatókat. Ugyanezen évben adták ki a The Robots c. szerzeményt amely az első hatalmas kedvencem volt az electro zenék történetében.
A robottechnikára utaló dalszöveg és a videofelvétel is a technika fejlődésére utalt a hetvenes évek végén. Ez a roppant fülbemászó elektronikus dallam nálam mindmáig az electro zenék alapja. Amerikában a Billboard klub tánczenei listáján a 38., az akkori német listán pedig a 18. helyezésig emelkedett.
Electro a filmekben is előfordult, a Rogers százados a XXV. században (Buck Rogers 1979) előforduló zenéről már írtam a sorozatokban alkalmazott elektronikus filmzenéket bemutató cikkben.
Electro a filmekben is előfordult, a Rogers százados a XXV. században (Buck Rogers 1979) előforduló zenéről már írtam a sorozatokban alkalmazott elektronikus filmzenéket bemutató cikkben.
Kraftwerk electro lemezek a 80-as évek elején
1981-ben a Kraftwerk kiadta a Computer world című albumát, amely már a kezdődő számítógépes világot hivatott megjeleníteni a zenében. Valójában ekkor még nem rendelkezett az együttes számítógéppel, a lemez viszont egészében az electro zene jegyében készült.
A Computer World c. dal - amely két részből áll – volt a kedvencem erről a lemezről, ezt Grammy díjra is jelölték. A Pocket Calculator c. szerzemény több nyelven is megjelent. A Numbers című felvételben funk elemeket is használtak, az It's More Fun To Compute dallal pedig az akkori flippergépeken olvasható szövegre utaltak.
Electro slágerek – az electro zenék aranykorszaka
Slágerek és a népszerűség csúcsán 1982-1983
Az 1982-es időszaktól az electro-funk vette át az electro fejlődésében a szerepet és a disco, break és hip-hop elemek beépülésével a stílus világszerte népszerű lett.
Afrika Bambaataa 1982-es Planet Rock-ja a Kraftwerk és az YMO egyes zeneszámai dallamát tartalmazta. A Kraftwerk tagjainak nem volt ínyére hogy két szerzeményük dallamát is felhasználták, anélkül hogy megemlítenék az eredetét. Pert indítottak aminek eredményeképp végül megegyeznek a lemezkiadóval, a későbbi Planet rock lemezborítókon már szerepel a nevük. A dal sikere az ő népszerűségüket is növelte Amerikában.
Az amerikai Herbie Hancock, aki főleg a jazz műfajában volt sikeres, a Rockit című electro dallal megszerezte első Grammy díját. A dal 1. helyezett volt a Billboard tánc listáján és Európában is aratott, többek közt a brit listán 8. Németországban 6., Svájcban 4., Hollandiában pedig a 7. pozíciót érte el. A dalhoz tartozó videoklipben addig nem alkalmazott új technikákat használtak, amelynek eredményeképp elnyerte az MTV Video Music Awards díját.
Időközben Angliában egy manchesteri DJ, Greg Wilson sok érdemet szerzett az electro zene népszerűvé tételében a szigetországban, 1984-től már producerként. A Juan Atkins nevéhez is fűződő Cybotron egy igazi „gépi” electro zenével rukkolt elő a Clear esetében, amelyen már fellelhetők a későbbi techno alapmotívumai.
A Kraftwerk a sport felé kacsintgatott és megjelent a Tour de France kislemez. A zene a legtöbb országban francia nyelven jelent meg. 22. helyezést ért el a brit listán, és mivel az egyik remixe szerepelt a Breakdance c. filmben, a Billboard tánczenei listáján a 4. helyet szerezte meg.
1983-ban az amerikai Break Machine kiadja a Street Dance című break-electro kislemezt, amellyel Európában is nagy sikert ér el. Franciaországban több mint 1 millió példányban kelt el. Itt, valamint Norvégiában és Svédországban 1., a brit kislemezlistán pedig 3. helyezést ért el, miközben Olaszországban és Németországban is sikeres volt.
A londoni Freez együttes az I.O.U. című slágerrel robbantott szintén 1983-ban. A Billboard Dance Chart –on 1. lett, a brit és a holland lemezlistán pedig 2.
A break és electro keveredése jellemezte a The Rock Steady Crew együttest is, amely (Hey You) The Rock Steady Crew c. kislemezével vált sikeressé. A dal számos országban jutott a legjobb tíz közé, Hollandiában az 1., Svédországban a 2., a brit kislemezlistán pedig a 3. helyet csípte el.
1985-ben az angol Paul Hardcastle a vietnami háborúval kapcsolatos electro zenével hívta fel magára a figyelmet. 13 országban is a 19 volt egy ideig a legtöbbet eladott kislemez. Ebben az electro zenében az emberi beszédet és a dadogást vegyítették egyéb zajokkal. A lemez az egész világon sikeres volt, 11 országban lett 1. és a Billboard –on a 15. helyig emelkedett, a tánczenei listán pedig az 1. helyig.
A svájci duó, a Yello a ’85-ben megjelent Oh yeah dallal az amerikai közönséget is meghódította. A zene két amerikai filmben is szerepelt, az egyik a ’86-os Ferris Bueller’s day off (magyarul Ellógtam a Ferrarival címen forgalmazták) című, 80-as évekbeli vígjáték, amely a kedvenc filmjeim közé tartozott.
A Kraftwerk 1986-os Electric Cafe albumáról a Boing boom tschak volt a leginkább electro jellegű, de sajnos az album nem volt olyan sikeres, mint elődei.
A 80-as évek második felében csökken az electro zenék iránti kereslet, amelynek okai többek között, hogy lassanként megszületnek az új elektronikus tánczenei műfajok. A house, az acid, és később a techno, amelyek bőven merítettek az electro tárházából, elhomályosítja a műfaj időnként megjelenő darabjait, s egy időre álomba ringatja. De csak a következő évtized közepéig, mert a 90-es évek második felében az electro zenék újra feltűnnek a táncparketten. Ez azonban már egy új cikk témája, soraimat most az electro szendergésénél szakítom félbe, hogy később újra találkozzunk, s belemerülhessünk eme csodás műfaj gyöngyszemei közé.
Folytatás: Electro zene 2. - Az újjászületés
KRAFTWERK Radioactivity 1975
KRAFTWERK Metal on Metal 1977
KRAFTWERK Spacelab 1978
KRAFTWERK The Man-Machine (Die mensch maschine) 1978
KRAFTWERK The Robots (Die roboter) 1978
STU PHILLIPS Jelly Belly' Theme from Buck Rogers 1979
KRAFTWERK Computer World 1981
KRAFTWERK Computer World 2. 1981
KRAFTWERK Dentaku 1981
KRAFTWERK Home Computer 1981
KRAFTWERK It's More Fun to Compute 1981
KRAFTWERK Numbers 1981
KRAFTWERK Pocket Calculator 1981
KLEIN & MBO Dirty Talk 1982
PATRICK COWLEY Mutant Man 1982
SUN-LA-SHAN Catch (dub version) 1982
BREAK MACHINE Street Dance 1983
CYBOTRON Clear 1983
FREEZ I.O.U. 1983
HERBIE HANCOCK Rockit 1983
KRAFTWERK Tour De France 1983
THE ROCK STEADY CREW (Hey you) The Rock Steady Crew 1983
X-RAY CONNECTION Replay 1983
BREAK MACHINE Break Dance Party 1984
CYBOTRON Techno City 1984
FREESTYLE Don't Stop the Rock 1985
PAUL HARDCASTLE 19 1985
YELLO Oh Yeah 1985
DIGITAL EMOTION In and out of Africa 1986
KRAFTWERK Boing Boom Tschak 1986
Ha tetszett, nyomj egy lájkot, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!
A cikk engedély nélküli felhasználása, másolása esetén a szerző jogi fellépéssel élhet!
Afrika Bambaataa 1982-es Planet Rock-ja a Kraftwerk és az YMO egyes zeneszámai dallamát tartalmazta. A Kraftwerk tagjainak nem volt ínyére hogy két szerzeményük dallamát is felhasználták, anélkül hogy megemlítenék az eredetét. Pert indítottak aminek eredményeképp végül megegyeznek a lemezkiadóval, a későbbi Planet rock lemezborítókon már szerepel a nevük. A dal sikere az ő népszerűségüket is növelte Amerikában.
Az amerikai Herbie Hancock, aki főleg a jazz műfajában volt sikeres, a Rockit című electro dallal megszerezte első Grammy díját. A dal 1. helyezett volt a Billboard tánc listáján és Európában is aratott, többek közt a brit listán 8. Németországban 6., Svájcban 4., Hollandiában pedig a 7. pozíciót érte el. A dalhoz tartozó videoklipben addig nem alkalmazott új technikákat használtak, amelynek eredményeképp elnyerte az MTV Video Music Awards díját.
Időközben Angliában egy manchesteri DJ, Greg Wilson sok érdemet szerzett az electro zene népszerűvé tételében a szigetországban, 1984-től már producerként. A Juan Atkins nevéhez is fűződő Cybotron egy igazi „gépi” electro zenével rukkolt elő a Clear esetében, amelyen már fellelhetők a későbbi techno alapmotívumai.
A Kraftwerk a sport felé kacsintgatott és megjelent a Tour de France kislemez. A zene a legtöbb országban francia nyelven jelent meg. 22. helyezést ért el a brit listán, és mivel az egyik remixe szerepelt a Breakdance c. filmben, a Billboard tánczenei listáján a 4. helyet szerezte meg.
Break és electro
1983-ban az amerikai Break Machine kiadja a Street Dance című break-electro kislemezt, amellyel Európában is nagy sikert ér el. Franciaországban több mint 1 millió példányban kelt el. Itt, valamint Norvégiában és Svédországban 1., a brit kislemezlistán pedig 3. helyezést ért el, miközben Olaszországban és Németországban is sikeres volt.
A londoni Freez együttes az I.O.U. című slágerrel robbantott szintén 1983-ban. A Billboard Dance Chart –on 1. lett, a brit és a holland lemezlistán pedig 2.
A break és electro keveredése jellemezte a The Rock Steady Crew együttest is, amely (Hey You) The Rock Steady Crew c. kislemezével vált sikeressé. A dal számos országban jutott a legjobb tíz közé, Hollandiában az 1., Svédországban a 2., a brit kislemezlistán pedig a 3. helyet csípte el.
Electro zene a 80-as évek közepén
1985-ben az angol Paul Hardcastle a vietnami háborúval kapcsolatos electro zenével hívta fel magára a figyelmet. 13 országban is a 19 volt egy ideig a legtöbbet eladott kislemez. Ebben az electro zenében az emberi beszédet és a dadogást vegyítették egyéb zajokkal. A lemez az egész világon sikeres volt, 11 országban lett 1. és a Billboard –on a 15. helyig emelkedett, a tánczenei listán pedig az 1. helyig.
A svájci duó, a Yello a ’85-ben megjelent Oh yeah dallal az amerikai közönséget is meghódította. A zene két amerikai filmben is szerepelt, az egyik a ’86-os Ferris Bueller’s day off (magyarul Ellógtam a Ferrarival címen forgalmazták) című, 80-as évekbeli vígjáték, amely a kedvenc filmjeim közé tartozott.
A Kraftwerk 1986-os Electric Cafe albumáról a Boing boom tschak volt a leginkább electro jellegű, de sajnos az album nem volt olyan sikeres, mint elődei.
A stílus a háttérbe vonul
A 80-as évek második felében csökken az electro zenék iránti kereslet, amelynek okai többek között, hogy lassanként megszületnek az új elektronikus tánczenei műfajok. A house, az acid, és később a techno, amelyek bőven merítettek az electro tárházából, elhomályosítja a műfaj időnként megjelenő darabjait, s egy időre álomba ringatja. De csak a következő évtized közepéig, mert a 90-es évek második felében az electro zenék újra feltűnnek a táncparketten. Ez azonban már egy új cikk témája, soraimat most az electro szendergésénél szakítom félbe, hogy később újra találkozzunk, s belemerülhessünk eme csodás műfaj gyöngyszemei közé.
Folytatás: Electro zene 2. - Az újjászületés
Electro zenék 1975-1986 (válogatás)
KRAFTWERK Radioactivity 1975
KRAFTWERK Metal on Metal 1977
KRAFTWERK Spacelab 1978
KRAFTWERK The Man-Machine (Die mensch maschine) 1978
KRAFTWERK The Robots (Die roboter) 1978
STU PHILLIPS Jelly Belly' Theme from Buck Rogers 1979
KRAFTWERK Computer World 1981
KRAFTWERK Computer World 2. 1981
KRAFTWERK Dentaku 1981
KRAFTWERK Home Computer 1981
KRAFTWERK It's More Fun to Compute 1981
KRAFTWERK Numbers 1981
KRAFTWERK Pocket Calculator 1981
KLEIN & MBO Dirty Talk 1982
PATRICK COWLEY Mutant Man 1982
SUN-LA-SHAN Catch (dub version) 1982
BREAK MACHINE Street Dance 1983
CYBOTRON Clear 1983
FREEZ I.O.U. 1983
HERBIE HANCOCK Rockit 1983
KRAFTWERK Tour De France 1983
THE ROCK STEADY CREW (Hey you) The Rock Steady Crew 1983
X-RAY CONNECTION Replay 1983
BREAK MACHINE Break Dance Party 1984
CYBOTRON Techno City 1984
FREESTYLE Don't Stop the Rock 1985
PAUL HARDCASTLE 19 1985
YELLO Oh Yeah 1985
DIGITAL EMOTION In and out of Africa 1986
KRAFTWERK Boing Boom Tschak 1986
Ha tetszett, nyomj egy lájkot, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!
A cikk engedély nélküli felhasználása, másolása esetén a szerző jogi fellépéssel élhet!
Nincsenek megjegyzések: