2011. szeptember 2., péntek

ELEKTRONIKUS FILMZENÉK - 2.rész FILMEK

Elektronikus filmzenék 2.rész Filmek
 elektronikus filmzenék


Harold Faltermeyer zenék



1990 körül az egyik rádióadón (Petőfi?) rendszeresen ment egy szignál 13 órakor
ami azonnal a kedvencem lett.Roppant kíváncsi voltam, van e folytatása. Később
megtudtam, hogy a címe Axel F. és az 1984-ben készült Beverly Hills-i zsaru
zenéjéből származik. Évek múltán jónéhány verzióban sikerült rábukkannom.A
zenéjét Harold Faltermeyer szerezte, akitől még néhány jó kis filmzenét találtam.
Az Axel F. öt hangszerre épül, Roland Jupiter-8, Moog moduláris szintetizátor 55,
Roland JX-3P, Yamaha DX-7 és egy LinnDrum dobgép. A zenét azóta számtalan-
szor feldolgozták. Faltermeyer több film zenéjénél közreműködött (pl. Top Gun),
és a következő zene, ami nekem nagyon tetszett, egy sci-fi, A menekülő ember
egyedi hangzása. Majd 1989-ben elkészült a Tango & Cash c. akciófilmhez
készített, szintén jó kis muzsikája.







Terminátor zene - Brad Fiedel



Amikor 1988 környékén az osztrák televízióban először láttam a Terminátor
című filmet, a film annyira nem fogott meg. Aztán később egyre jobb lett, és
rájöttem, hogy az aláfestő zene az egyik dolog benne, ami odaszögez. Vége
volt a filmnek és elindultak a feliratok... És akkor én csak ültem ott és hallgattam.
Órákig elhallgattam volna, hipnotikus hatással volt számomra, mintha a jövő
beköltözött volna az elmémbe és bepillantást engedett volna egy távoli, elérhe-
tetlennek tűnő, szupermodern létbe. Azóta is nagy kedvencem a film fő témája,
ami az elején és a végén felcsendül, és mindig ugyanazt a hatást kelti.
Az egész film alatt a zene tökéletesen passzol, odaillik a cselekményekbe, hideg,
borzongató, sejtelmes, mély, hipnotikus, kemény, gyors és lassú. Már amikor
megjelenik a terminátor, sejtető, halk zene szól, kopogó-dobogó hangokkal,
mintegy felborzolva, izgatottá téve a nézőt. A különböző üldözéses jelenetek-
nél pedig felgyorsuló, fémes, „thrillerszerű” hangokkal fokozza a hatást.
Végig jellemző a lassúság-mélység és a felgyorsulás-keménység váltakozása,
egymásba olvadása mesteri módon, dicsérve a zeneszerzőt.




 

A rövidebb számok közül az tetszett a legjobban, amelyet akkor hallunk, ami-
kor a jövőt mutatják és hirtelen feltűnnek a gépek, robotok, amelyek harcolnak.
Ez a modern elektronikus dallam egy pillanat alatt kirepít a jelenből, át a
jövőbe, egy tökéletes, hibátlan „műszaki rendszerbe” amelyben nincs lehe-
tetlen.Felvillannak a lézerek és egy minden igényt kielégítő audio-vizuális
élményt kapok. Nagyon kár hogy ez a szám - Gun shop/Reese in alley – csak
másfél perces, mert el tudnám hallgatni sokáig.


1994-ben jelent csak meg a teljes score album
 

Érdekes hogy akkoriban (1984) csak hat jelent meg az aláfestő zenék közül,
a többit a betétdalok tették ki, a teljes score albumot csak tíz év múlva adták ki.
A zeneszerző az amerikai Brad Fiedel, akinek ez volt az első igazán nagy
dobása.Ő volt az egyik úttörője az elektronikus instrumentális hangszerek és
szintetizátorok használatának a filmzenében.Miközben írtam eme sorokat,
rábukkantam egy jó cikkre a film zenéjéről, érdemes elolvasni, nagyon alapos
és hozzáértő: filmzene.net - terminator




Commando zene – James Horner


A következő filmzene már nemcsak lelki hatással volt rám. Mély, robosztus
szinti és egyéb instrumentális zörejek mentén megjelenik egy hatalmas bicepsz,
egy óriási farönk és egy szenvtelen tekintetű férfi a stílfűrésszel. A feledhe-
tetlen jelenet akkoriban számos ifjút ingerelt az edzőtermekbe, hogy súlyzók
segítségével építsen magának igazi férfi testet. Ez a pillanat azóta is örökre
belém vésődött, a Commando (1985) című film az akciófilmek egyik legütő-
sebb darabja. Ezt a filmet látva nem lehetett nyugton az ember, muszáj volt
súlyzót a kézbe ragadni.


 

Szóval ahogy megjelenik Schwarzenegger, súlyos elektronikus zene zúdul
ránk, amely időnként kiegészül keleties hangzású sípokkal. Aztán felbukkan
a kislány (Alyssa Milano, aki később ismert színésznő lett) és a zene váratla-
nul átvált lágy filmzenei dallamokra. A film zenei anyaga azóta is motivál
testi-lelki-szellemi szinten. A zenét az a James Horner szerezte aki később
rengeteg ismert, és kevésbé ismert mozi és videofilm zenei aláfestését készí-
tette el, más-más hangzásban. A Commando-ban jellegzetes volt az elektro-
nika és a jazz egybefonódása.
A filmről bővebben: A 80-as évek akciófilmjei



Gyermek az időben filmzene


Egyszer láttam egy jó kis filmet (valószínűleg az osztrák tv-n) amelyben egy
kisfiú 1978-ból egy esés során 1986-ban találta magát. A navigátor repülése
volt a címe, sok évvel később magyar adók is játszották és a címe (ki tudja
milyen agyament indokkal) Gyermek az időben lett. A filmnek a zenéjét
Alan Silvestri szerezte. Talán mondanom sem kell, hogy ez esetben is a
zene tökéletesen passzol a filmhez. És miközben a film is nagyon jó, a
zenéje fenomenális. A Robot romp c. szám tetszik a legjobban benne.
Érdekes, hogy bár nem az szerepel az film zenei lemezének zárásaként,
ugyanez szól akkor is, amikor a végén megy a felirat.


 




Véres játék filmzene – Paul Hertzog


Bizonyára sokan emlékeznek Jean-Claude Van Damme első filmsikerére
a Véres játék (Bloodsport 1987) filmre. Ebben a zene varázslatosan alakítja
a hangulatot az eseményeknek megfelelően. Az életerőt és energiát
jelképezve lassú, hipnotikus zenei hatás érvényesül, az edzésekhez és
a küzdelemhez pörgős, dinamikus szólamok, a meghitt, felemelő
pillanatokhoz pedig lágy, misztikus, nyújtott hangzás.


 
A szintetizátorok mellett keleties hangzás érvényesül, a zenét hallgatva
különleges hangulatba kerül az ember. A Training c. track csodaszép,
lágy, ellazult dallammal kezdődik, majd két perc után sebességet vált
és mozdulatokra ingerlő zene szól az edző sportolók mutatása alatt.
A The tree and the sword felemelően kezd, majd lassuló szintihan-
gokkal átmegy mély, csodaszép ambientszerű hangzásba, aztán végül
ijesztő, hideg sötét hangulattal fejeződik be. A The morning after
gyönyörű, elmélyült aláfestést ad a napkeltéhez, aztán felhangosodva
ébreszt. A Preperation számon végigvonul a film egészére jellemző
jó kis dallam, a Powder nagyon komoly, odafigyelésre ingerlő, hang-
súlyos darab.


 

Összességében a film zenéje nagyon mély lelki hatást váltott ki nálam.
Olyan, mintha egyenként megnyitná és forgásra ingerelné az energia-
központokat.Egyszerre mély és erőteljes, dinamikus és lassú, lágy,
szép, erős és hatásos.2007-ben újabb változatát adták ki a Bloodsport
zenéjének, ezen már 22 track szerepel az eredeti 12-höz képest. Erről
az újabb verzióról itt olvashatsz bővebben: filmzene.net - bloodsport
A zenéjét Paul Hertzog amerikai zeneszerző szerezte, akinek filmzenei
karrierje a nyolcvanas évek végére és a kilencvenes évek elejére tehető.
Ő szerezte egy másik Van Damme film, a Kixboxer(1989) és még néhány
film zenéjét, majd angolt és zeneelméletet kezdett tanítani. Ezekről a filmekről
bővebben olvashatsz itt: Küzdősport, harcművészeti filmek



Esőember zene – Hans Zimmer


Még visszavan egy igazán népszerű szintis zene.Ez nem más, mint az
1988-as Esőember (Rain Man) score-ja, amit a német Hans Zimmer
szerzett, aki később számos más filmzenét alkotott és Oscar díjat is kapott.
Az Esőember fő témájának a címe Leaving Wallbrook / On The Road,
melyben a fülbemászó szintetizátoros dallam a pánsíp szólamával egészül
ki. Ez a hang még évekig a filmzenekedvelők kedvence volt és méltán
kapott Oscar jelölést.


 



Ha tetszett, nyomj egy lájkot, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!




A cikk engedély nélküli felhasználása, másolása esetén a szerző jogi fellépéssel élhet!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése