ELEKTRONIKUS FILMZENÉK - 2.rész FILMEK

Elektronikus filmzenék 2.rész Filmek
 elektronikus filmzenék


Harold Faltermeyer zenék



1990 körül az egyik rádióadón (Petőfi?) rendszeresen ment egy szignál 13 órakor, ami azonnal a kedvencem lett. Roppant kíváncsi voltam, van e folytatása. Később megtudtam, hogy a címe Axel F. és az 1984-ben készült Beverly Hills-i zsaru zenéjéből származik. Évek múltán jó néhány verzióban sikerült rábukkannom. A zenéjét Harold Faltermeyer szerezte, akitől még néhány jó kis filmzenét találtam.




Az Axel F. öt hangszerre épül, Roland Jupiter-8, Moog moduláris szintetizátor 55, Roland JX-3P, Yamaha DX-7 és egy LinnDrum dobgép. A zenét azóta számtalanszor feldolgozták. Faltermeyer több film zenéjénél közreműködött (pl. Top Gun), és a következő zene, ami nekem nagyon tetszett, egy sci-fi, A menekülő ember egyedi hangzása. Majd 1989-ben elkészült a Tango & Cash c. akciófilmhez készített, szintén jó kis muzsikája.







Terminátor zene - Brad Fiedel



Amikor 1988 környékén az osztrák televízióban először láttam a Terminátor című filmet, a film annyira nem fogott meg. Aztán később egyre jobb lett, és rájöttem, hogy az aláfestő zene az egyik dolog benne, ami odaszögez. Vége volt a filmnek és elindultak a feliratok... És akkor én csak ültem ott és hallgattam.

Órákig elhallgattam volna, hipnotikus hatással volt számomra, mintha a jövő beköltözött volna az elmémbe és bepillantást engedett volna egy távoli, elérhetetlennek tűnő, szupermodern létbe. Azóta is nagy kedvencem a film fő témája, ami az elején és a végén felcsendül, és mindig ugyanazt a hatást kelti.

Az egész film alatt a zene tökéletesen passzol, odaillik a cselekményekbe, hideg, borzongató, sejtelmes, mély, hipnotikus, kemény, gyors és lassú. Már amikor megjelenik a terminátor, sejtető, halk zene szól, kopogó-dobogó hangokkal, mintegy felborzolva, izgatottá téve a nézőt. A különböző üldözéses jeleneteknél pedig felgyorsuló, fémes, „thrillerszerű” hangokkal fokozza a hatást.

Végig jellemző a lassúság-mélység és a felgyorsulás-keménység váltakozása, egymásba olvadása mesteri módon, dicsérve a zeneszerzőt.



 

A rövidebb zeneszámok közül az tetszett a legjobban, amelyet akkor hallunk, amikor a jövőt mutatják és hirtelen feltűnnek a gépek, robotok, amelyek harcolnak. Ez a modern elektronikus dallam egy pillanat alatt kirepít a jelenből, át a jövőbe, egy tökéletes, hibátlan „műszaki rendszerbe” amelyben nincs lehetetlen. Felvillannak a lézerek és egy minden igényt kielégítő audio-vizuális élményt kapok. Nagyon kár, hogy ez a szám - Gun Shop/Reese In Alley – csak másfél perces, mert el tudnám hallgatni sokáig.


1994-ben jelent csak meg a teljes score album
 

Érdekes hogy akkoriban (1984) csak hat jelent meg az aláfestő zenék közül, a többit a betétdalok tették ki, a teljes score albumot csak tíz év múlva adták ki. A zeneszerző az amerikai Brad Fiedel, akinek ez volt az első igazán nagy dobása. Ő volt az egyik úttörője az elektronikus instrumentális hangszerek és szintetizátorok használatának a filmzenében. Miközben írtam eme sorokat, rábukkantam egy jó cikkre a film zenéjéről, érdemes elolvasni, nagyon alapos és hozzáértő: filmzene.net - terminator




Commando zene – James Horner



A következő filmzene már nemcsak lelki hatással volt rám. Mély, robusztus szinti és egyéb instrumentális zörejek mentén megjelenik egy hatalmas bicepsz, egy óriási farönk és egy szenvtelen tekintetű férfi a láncfűrésszel. A feledhetetlen jelenet akkoriban számos ifjút ingerelt az edzőtermekbe, hogy súlyzók segítségével építsen magának igazi férfi testet. Ez a pillanat azóta is örökre belém vésődött, a Commando (1985) című film az akciófilmek egyik legütősebb darabja. Ezt a filmet látva nem lehetett nyugton az ember, muszáj volt súlyzót a kézbe ragadni.


 


Szóval ahogy megjelenik Schwarzenegger, súlyos elektronikus zene zúdul ránk, amely időnként kiegészül keleties hangzású sípokkal. Aztán felbukkan a kislány (Alyssa Milano), aki később ismert színésznő lett) és a zene váratlanul átvált lágy filmzenei dallamokra. A film zenei anyaga azóta is motivál testi-lelki-szellemi szinten.

A zenét az a James Horner szerezte aki később rengeteg ismert, és kevésbé ismert mozi és videofilm zenei aláfestését készítette el, más-más hangzásban. A Commando-ban jellegzetes volt az elektronika és a jazz egybefonódása.

A filmről bővebben: A 80-as évek akciófilmjei



Gyermek az időben filmzene



Egyszer láttam egy jó kis filmet (valószínűleg az osztrák tv-n) amelyben egy kisfiú 1978-ból egy esés során 1986-ban találta magát. A navigátor repülése volt a címe, sok évvel később magyar adók is játszották és a címe (ki tudja milyen agyament indokkal) Gyermek az időben lett. A filmnek a zenéjét Alan Silvestri szerezte.

Talán mondanom sem kell, hogy ez esetben is a zene tökéletesen passzol a filmhez. És miközben a film is nagyon jó, a zenéje fenomenális. A Robot Romp c. szám tetszik a legjobban benne. Érdekes, hogy bár nem az szerepel az film zenei lemezének zárásaként, ugyanez szól akkor is, amikor a végén megy a felirat.


 




Véres játék filmzene – Paul Hertzog



Bizonyára sokan emlékeznek Jean-Claude Van Damme első filmsikerére a Véres játék (Bloodsport 1987) filmre. Ebben a zene varázslatosan alakítja a hangulatot az eseményeknek megfelelően. Az életerőt és energiát jelképezve lassú, hipnotikus zenei hatás érvényesül, az edzésekhez és a küzdelemhez pörgős, dinamikus szólamok, a meghitt, felemelő pillanatokhoz pedig lágy, misztikus, nyújtott hangzás.

A szintetizátorok mellett keleties hangzás érvényesül, a zenét hallgatva különleges hangulatba kerül az ember. A Training c. track csodaszép, lágy, ellazult dallammal kezdődik, majd két perc után sebességet vált és mozdulatokra ingerlő zene szól az edző sportolók mutatása alatt.

A The Tree and the Sword felemelően kezd, majd lassuló szintihangokkal átmegy mély, csodaszép ambientszerű hangzásba, aztán végül ijesztő, hideg sötét hangulattal fejeződik be. A The Morning After gyönyörű, elmélyült aláfestést ad a napkeltéhez, aztán felhangosodva ébreszt. A Preperation számon végigvonul a film egészére jellemző jó kis dallam, a Powder nagyon komoly, odafigyelésre ingerlő, hangsúlyos darab.


 

Összességében a film zenéje nagyon mély lelki hatást váltott ki nálam. Olyan, mintha egyenként megnyitná és forgásra ingerelné az energiaközpontokat. Egyszerre mély és erőteljes, dinamikus és lassú, lágy, szép, erős és hatásos.2007-ben újabb változatát adták ki a Bloodsport zenéjének, ezen már 22 track szerepel az eredeti 12-höz képest. Erről az újabb verzióról itt olvashatsz bővebben: filmzene.net - bloodsport

A zenéjét Paul Hertzog amerikai zeneszerző szerezte, akinek filmzenei karrierje a nyolcvanas évek végére és a kilencvenes évek elejére tehető. Ő szerezte egy másik Van Damme film, a Kixboxer(1989) és még néhány film zenéjét, majd angolt és zeneelméletet kezdett tanítani. Ezekről a filmekről bővebben olvashatsz itt: Küzdősport, harcművészeti filmek



Esőember zene – Hans Zimmer



Még vissza van egy igazán népszerű szintis zene.Ez nem más, mint az 1988-as Esőember (Rain Man) score-ja, amit a német Hans Zimmer szerzett, aki később számos más filmzenét alkotott és Oscar díjat is kapott.
Az Esőember fő témájának a címe Leaving Wallbrook / On The Road, melyben a fülbemászó szintetizátoros dallam a pánsíp szólamával egészül ki. Ez a hang még évekig a filmzenekedvelők kedvence volt és méltán kapott Oscar jelölést.


 



Ha tetszett, nyomj egy lájkot, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!




A cikk engedély nélküli felhasználása, másolása esetén a szerző jogi fellépéssel élhet!

Nincsenek megjegyzések:

Üzemeltető: Blogger.