AZ IGAZI ELEKTRONIKUS ZENE
ELEKTRONIKUS ZENE – ELECTRONIC MUSIC
Ha
ma azt mondják elektronikus
zene,
teljesen más a jelentése, mint régen. Ma már minden elektronikát
használó zenei műfajt ide sorolnak, ami tovább bonyolítja a
helyzetet. Az interneten levő meghatározások sem egyértelműek,
túl tágak, mert például az elektronikus tánczenét én nem
sorolnám ide. Legtöbb helyen olyan, mint elektronikus stílus
nincs, ez alól kellemes kivétel ez az oldal: Rateyourmusic
Nos,
akkor kezdjük az „elején”. Az ötvenes évek végefelé Tom
Dissevelt és Dick Raaijmakers - művésznevén Kid Baltan
elsőként készítenek elektronikus hangvételű, de populáris
zenéket. A Song of the second Moon
(1957) c. felvételük volt az első elektronikus zene (évszámát
tekintve) ami nekem tetszett. Ezt a zenét sokkal többen ismerik
mint gondolnák, mivel a Delta című
tudományos-ismeretterjesztő sorozat főcímzenéje volt évtizedeken
át.
Az
első igazán elektronikus együttes a német Kraftwerk, amely
első lemezei után, amelyek más, pl. experimental
stílusúak voltak, 1974-ben dobja piacra Autobahn
nevezetű LP-jét, amely már az elektronikus hangszereken
alapul. A címadó szám egy 23 és egy 3 perces verzióban is
elkészül és jó helyezést ér el az angol, az amerikai és a
kanadai slágerlistákon is. A Kraftwerk volt az az együttes, amely
behozta a könnyűzenébe a dobgépet és a vokódert.
![]() |
A Kraftwerk 1974-ben |
A másik elektronikus zenei együttes amelyik szóba kerül, az a Berlinben alakult Tangerine Dream, amelyik egyedülállóan hosszú, instrumentális művekkel tűnt fel a hetvenes évek elején. Ők már akkor ambient jellegű zenét játszottak, amikor e fogalom még nem létezett. Kezdetben még krautrock-ot és experimental-t játszottak, majd zenéjükben számottevővé vált a mélyről induló és a zenemű folyamán később egyre erőteljesebbé váló szintetizátorhangzás, ami különös erőt ad zenéiknek.
![]() |
Tangerine Dream |
Az
együttes kapcsán megemlítek két nevet. Az egyik Klaus
Schulze,
ő a kezdetek után különvált, majd egy másik formáció és egy
lemez után, szólókarrierbe kezdett. Néhány év után
szerzeményeiben előtérbe került a szintetizátor és mára az
elektronikus zene műfaj „öregjei” közt tartják számon. A
másik az alapító Edgar
Froese,
akinek 1974-től kezdődően saját lemezei is megjelentek, szintén
elektronikus-ambient hangzásban. Az
általuk játszott zenei hangzást később berlin school stílusnak
nevezték el. Az együttesről
olvashatsz bővebben is
A
berlini iskola című cikkben.
Most
következik egy kiemelkedő illető, aki több stílus kapcsán is
szóba kerül. Ő Vangelis, aki sokszínű zenei munkássága
révén még többször fel fog bukkanni írásaimban. Az 1975-ös
Alpha és az 1976-os Pulstar
már az elektronikus zene kategóriájába tartozik. Ezt a
sort folytatja az 1977-es Spiral,
majd az 1979-ben megjelent China
album, amely rövid idő alatt aranyalbum lett Amerikában,
Angliában és néhány ázsiai országban is. Az album érdekessége,
hogy különleges hangzását az akusztikus és elektronikus
hangszerek ötvözése adja.
![]() |
Vangelis |
A
hetvenes évek másik nagy előadója, aki a kezdeti elektronikus
zene egyik legnagyobb alakja, nem más, mint Maurice Jarre fia, Jean
Michel. Első lemezei a hetvenes évek elején még experimental
stílusúak voltak és nem hoztak különösebb sikert. 1976-ban
aztán megjelent az Oxygene,
amely robbant. Az egyedülálló hangvételű elektronikus-ambient
muzsika nemzetközi sikert hozott számára, és megismertette a
nevét a világgal. A belőle készült videoklipet később például
az angol Music TV is gyakran játszotta a nagy
slágerek
között.
Az
Oxygene 2, számomra az
elektronikus zene szíve-lelke, az érzések fizikája-matematikája.
Ellenállhatatlanul magával ragad, elvisz egy évmilliókon átívelő,
az idő végtelenségét és az űrt is megjáró utazásra. 1978-ban
aztán megjelent az Equinoxe,
amely hasonló stílusban, nem kevésbé kreatívan jelenített meg
egy gépi-természeti világot.
![]() |
Jean Michel Jarre 1976-ban zenestúdiójában |
Folytatás:
Az
igazi elektronikus zene 2.
Egy
lista általam kedvelt tisztán elektronikus zenékből a 70-es
évekből. Néhány részben disco jellegű zene is van közte (pl. Space együttes). (A részben ambient jellegűeket kihagytam eme listából és az electro-t is.)
Tom Dissevelt & Kid Baltan - Song of the second Moon 1963
Hot Butter - Popcorn 1972
Kraftwerk - Autobahn 1974
Kraftwerk - Kometenmelodie 1974
Kraftwerk - Airwaves 1974
Tangerine Dream - Rubicon Part 2. (edit) 1975
Kraftwerk - Radioactivity 1975
Jean Michel Jarre - Oxygene 4. 1976
Vangelis - Nucleogenesis (Part One) 1976
Vangelis - Nucleogenesis (Part Two) 1976
Vangelis - Pulstar 1976
Tangerine Dream - Stratosfear 1976
Droids - Do you have the force (Part 1-2.) 1977
Kraftwerk - Franz Schubert 1977
Space - Magic fly 1977
Tangerine Dream - Soundmill navigator (2) 1977
Tangerine Dream - The lane 2. 1977
Vangelis - 3+3 1977
Vangelis - Dervish D 1977
Vangelis - Spiral 1977
Vangelis - To the unknown man 1977
Ganymed - Saturn 1978
Jean Michel Jarre - Equinoxe 4, 5, 6. 1978
Kraftwerk - Metropolis 1978
Space - Blue tears 1978
Space - Final signal 1978
Space - Just blue 1978
Space - Secret dreams 1978
Space - Symphony 1978
Yellow Magic Orchestra - Firecracker 1978
Yellow Magic Orchestra - Mad Pierrot 1978
Vangelis - L’enfant 1979
Vangelis - The dragon 1979
Vangelis/Irene Papas - La danse du feu 1979
Yellow Magic Orchestra - Rydeen 1979
Yellow Magic Orchestra - Technopolis 1979
Yellow Magic Orchestra - Behind the mask 1979
Ha tetszett, nyomj egy lájkot, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!
A cikk engedély nélküli felhasználása, másolása esetén a szerző jogi fellépéssel élhet!
Nincsenek megjegyzések: